sűrített
Bejegyezte: Bejja , 2010. július 12., hétfő 9:33
A hétvégém felért egy hónappal. Pénteken délután célbavettük Balatonszemest, Lallerral, Kata kolleginámmal, hogy a Meli Viktor és Zoli (Meli osztálytársa) kombóhoz csatlakozva meghódítsuk a Balatont.
Amire nem számítottunk:
- szúnyogok
- egyes emberek hihetetlen szocializálatlansága
- és a Sound jegy (amit Anyától kaptunk, megfűszerezve VIP jeggyel)
Az első kettőről most nincs mit mondanom. A harmadikról is csak néhány szót, jót rosszat egyaránt. Sosem hittem volna, hogy éppen arra a napra kapok jegyet, amikor Paul Van Dyk játszik. Azt tudtam, hogyha lesz türelmem éjjel fél háromig várnom rá (pasira még ennyit sosem) az megéri majd, mert a zenéje maga a csoda. De hogy kinek jutott eszébe az a baromság, hogy egy ekkora sztárt (persze persze nem egy dévidnyálgépgetta) beteszünk egy olyan sátorba ahova, már akkor nem fért be elég ember mikor nem ő játszott, az azért nevetséges. Főleg hogy utána Magyarország egyik legjobbja Budai Imi játszott. No mindegy, de azt már tudom, miért is nem fogok soha többé, fesztiválon elmeni DJ fellépő műsorát megnézni. Ha Paul egyedül jön, és köré épül a rendezvény, akkor adott hogy a megjelenő emberek Őt akarják látni. Ez valamiféle közösséget kovácsol. Az ott lévők mind ezt a fajta zenét szeretik, tudják mit várjanak tőle. ISMERIK! Na már most, adott esetben sátor, zenék folyamatosan, majd egyszer csak az ostoba majom, fehér kapucnis lehúzva mellkasközépig agyonszolizva papucsban öklöt rázva kényszerrágózva megjelenik nagytömegben, mert már hallotta, hogy ez a Paul van Dyk ez jó...ez jácca azt a hóm vagy mi számot is...ugye? jah azaz , kamázom. BAZZEEEEEg!!! És ezekkel telik meg a sátor, és higítják fel az amúgy valóban az előadó kedvéért érkezett tömeget.
Aztán meglepődik, mert valami nagyon zúzós trance-t kap, ami csak imitt amott csillantja fel a rádióban elhangzó dalok egy egy dallamát. Nem ismerik, nem ezt várták...de én ezt hogy leszartam:) Tisztán egy kóla és egy ásványvíz, némi csipsz segítségével táncikáltam végig a koncertet. Egy pillanat volt amikor majdnem elsírtam magam, amikor megkezdődött a koncert és felhangoztak a tipikus kezdő dallamok. Akkor bazso nagyon hiányzott. Mert Ő ismeri és szereti.
Az egyik éneklős dallamos, amit még így sem ismert fel a sok lúzer John O'Callaghan-tól sok szeretettel: (jah és a néni aki énekel benne személyesen is jelen volt mégpedig a Lange Ft. Sarah Howells formáció keretein belül.)
Természetesen rengeteg ismerőst láttunk, pl. volt cégem ügyvéddarabjai közül az egyik elég mókás állapotában fel sem ismert mikor is kikunyizta a kezemből a chips-et a Chemical Brothers koncertje közben. Látványosan azt sem tudta hol van. "Egészségére ügyvédúr", Oh és persze a celebek alja a mindenféle vv-kből, bar2.0-ból és egyéb reality show-kból. A VIP jegyet igazából egyetlen dologra használtuk és ez pedig az ott található wc használata, mert ott legalább tiszta volt. Bár éjjel kettő után azt is széthányta valami híresség. (Képek később)
De azért a Balaton az a Balaton, a nap sütött, a szúnyogok csíptek, 450 Ft egy lángos és
Posted in
Balaton,
foci,
Iker Casillas,
magamfélék,
Sound,
Spanyolország,
Winner
|
1 vélemény?
