393.
Bejegyezte: Bejja , 2008. május 13., kedd 22:52
Fura nap.
Én csalódtam, talán bennem is csalódtak. De a dolgokat helyre kell tenni. Szét kell választani, majd egységesre kell gyúrni úgy hogy ne sérüljenek és egyediek maradjanak összegyúrás után is. Na ez a nem könnyű.
BugBeaR! Röpke ismeretségünk óta most első alkalommal kell két dologban is majdnem igazat adnom. Az egyik nem publikus. (majd azt elmondom telóban te dög) A másik az, hogy a profizmus megölhet dolgokat. De talán nem megöli csak átalakítja előre viszi. Mint amikor vége az ovinak és nagyban játszol mert elsős lettél, aztán rájössz hogy lehetsz felsős is, sőt még tovább is visz az út, szereted az ovi emlékét de már csak szép emlék a homokozó, meg a kishinta.
Én még tanulom ezt az utat, de sztem a "társaim" is.
És látok felnőni fejben, és lélekben embereket, jobbá válni. És ez igazán remek érzés.
Nem akarok enigmákat ráerőltetni a kis olvasótáboromra, amit most megnöveltem Dark személyével is ( ha valami véleményed van itt is tolhatod nem kell mircen:P), ezért inkább jöjjenek a konkrétumok.
Res1st lassan felnő. Igazából talán már fel is nőtt a feladathoz, a célhoz amit kitűzött maga elé. Néha még látom benne a dackorszakát éppen elhagyó kamaszt, de meg kell hogy mondjam, korosztályánál jóval értelmesebb és mentálisan felette járónak, és nagy százalékban tisztán látónak találom a mostani Resistet. Talán nem mindig választja a legmegfelelőbb közlési formát.
Ez néha meglep, néha bosszant már az is ahogy levegőt vesz, de igazából tiszteletet érzek. És Őt volt a legnehezebb "megtanulnom". Remélem lassan sikerül.
És még hol van a nehéztüzérség: Beny, Ricchi, és Stawi.
jáááj.... azt hiszem nagy fába vágtam a fejszémet és Ők is. És most már a codosaink is.
Gyarapodik a család. Jó dolog ez emberek!
Én csalódtam, talán bennem is csalódtak. De a dolgokat helyre kell tenni. Szét kell választani, majd egységesre kell gyúrni úgy hogy ne sérüljenek és egyediek maradjanak összegyúrás után is. Na ez a nem könnyű.
BugBeaR! Röpke ismeretségünk óta most első alkalommal kell két dologban is majdnem igazat adnom. Az egyik nem publikus. (majd azt elmondom telóban te dög) A másik az, hogy a profizmus megölhet dolgokat. De talán nem megöli csak átalakítja előre viszi. Mint amikor vége az ovinak és nagyban játszol mert elsős lettél, aztán rájössz hogy lehetsz felsős is, sőt még tovább is visz az út, szereted az ovi emlékét de már csak szép emlék a homokozó, meg a kishinta.
Én még tanulom ezt az utat, de sztem a "társaim" is.
És látok felnőni fejben, és lélekben embereket, jobbá válni. És ez igazán remek érzés.
Nem akarok enigmákat ráerőltetni a kis olvasótáboromra, amit most megnöveltem Dark személyével is ( ha valami véleményed van itt is tolhatod nem kell mircen:P), ezért inkább jöjjenek a konkrétumok.
Res1st lassan felnő. Igazából talán már fel is nőtt a feladathoz, a célhoz amit kitűzött maga elé. Néha még látom benne a dackorszakát éppen elhagyó kamaszt, de meg kell hogy mondjam, korosztályánál jóval értelmesebb és mentálisan felette járónak, és nagy százalékban tisztán látónak találom a mostani Resistet. Talán nem mindig választja a legmegfelelőbb közlési formát.
Ez néha meglep, néha bosszant már az is ahogy levegőt vesz, de igazából tiszteletet érzek. És Őt volt a legnehezebb "megtanulnom". Remélem lassan sikerül.
És még hol van a nehéztüzérség: Beny, Ricchi, és Stawi.
jáááj.... azt hiszem nagy fába vágtam a fejszémet és Ők is. És most már a codosaink is.
Gyarapodik a család. Jó dolog ez emberek!