Playful

559.

Bejegyezte: Bejja , 2008. november 29., szombat 9:58

Igen, igen újabb e-sport. Fogjuk meg azt a lapátot emberek, aztán temessünk! Minek is mást csinálni. Hajigáljuk a szart, nevezünk embereket kavarógépeknek, esetleg csak tegyünk, úgy mintha a véleményünktől függne az e-sport élete vagy holta. Megsúgom halkan, NEM ATTÓL FÜGG, HOGY, KI MIT MONDD! HANEM HOGY, MI TÖRTÉNIK!!!!

Magyar viszonylatokhoz képest, az OBi az aki tudott felmutatni külföldi lanokon való szereplést, jegyezhető szereplést, Olyan kupát aminek a nyereményét nagyobb cégek szponzorálták, és nem feltétlenül az OBiNet. A csapat weboldalán az igényes és egyedi kinézeten kívül tartalmas olvasnivaló is akadt elég. A szponzorokban sem volt hiány...oh igen nem éppen kézpénzt ajánlottak, de ez nem is Észak-Európa.
Sokkal egyszerűbb bűnbakokat keresni, mint belenézni a tükörbe és elszámoltatni saját magunkat. Én megtettem.
Íme az Én elszámolásom.
Amit számon kért tőlem a management többi részének egy tagja:

- szponzorok miért is nem áradnak a csapatunk felé?
Több szálon elindítottuk ezt a dolgot, bemutatkozók, prezentációk, tárgyalások, ÉPÍTSÜNK a CSAPATRA mint baráti körre, mint igazi építő jellegű társaságra, fiatalok, akik a gépek mellett is tudnak ízig vérig fiatal fiúk maradni, sporttal, csajokkal, tanulással.
Aztán egyszer csak megváltozott a csapat felállás, aztán egyszer csak újra, és aztán megint újra, és a végén még újabbra. Barátok közt is ez igen sűrű változás...követhetetlen.. halálos ítélet.
Kitalálták hát Bugi és Pigi, építsük a brandet mindegy ki a tag, a név a fontos. Oké legyen. De a már elkezdett tárgyalásokat, (ahol az arcra-egyénre építettünk) igen nehéz más mederbe terelni, és nem, nem vagyok ehhez elég profi.

- alapítvánnyal most mi van??
LOL!! Az alapítvány működőképes, de nem számlázásra lett kitalálva!! Hogy ki tudjuk szedni az OBINET-ből a maradék pénzt, amit MEGÍGÉRTEK!!! Akkor ne ígérjetek bazzeg!! Az alapítvány eus pénzeket hivatott pályázatok útján megszerezni.

- Kapcsolatom a csapat többi Managerével
Mivel már mindannyian legalább egyszer elhagyták a csapatot, méltán hiszem, hogy ha nem saját arcukra sikerül formálni a csapatot, akkor behisztiznek. És Én nem szeretem a hisztit, kezelni sem tudom, a hangulatváltozásokat sem, és az Öncélú nyilatkozatokat semmitmondó kijelentéseket és interjúkat sem. Nagy hibám a hirtelen harag, majd annak ugyanolyan hirtelenséggel való elmúlása, de ezalatt az idő alatt míg nekik dolgoztam, egyetlen egyszer merült fel bennem a csapat elhagyása, és ez Dhizzy és Razor mocskosan undorító lekezelése után történt. Maradtam, bízva abban, hogy összeszedik magukat.
Úgy gondolom BB még mindig nem képes arra hogy markáns véleményt alkosson dolgokról, egy mondaton belül ad és elvesz. De ezt sem karakánul, hanem megkerülve a fél világot, míg a végére nem tudod eldönteni kinek is ad igazat, majd másra hagyja a döntést, amit később könnyű megkritizálni az "én megmondtam" kezdetű mondattal. Ennek ellenére hiszem, hogy remek szakember, és ha egyszer valóban kap lehetőséget építeni, erős alapokat fog letenni, és arra tartós építmény kerülhet.

- Kapcsolatom a csapattal
Amíg volt, és amíg hagyta Pigi és Bb hogy lehessen legalább véleményem, addig ebben hibát nem lehetett találni. Bencust leszámítva megpróbáltam mindenkivel a lehető legőszintébben beszélni. Ez nem volt jó. Az őszinteség csak akkor működik ha oda vissza adott az egyenes kommunikáció.
Amíg minden érkezett kiskezemből addig lehetett beleszólásom, abban a pillanatban hogy ez kissé megtorpant (ill, nem kézzelfogható volt, pl egy füles, az alaplap a proci az anyám kínja) onnantól nem csak engem de bazsot és Bb-t is kizártak minden megbeszélésből, utólag értesítve a döntéseikről.
Na ez tényleg szarul esett. Ezért aztán a tárgyalásokat az ADIDAS-al kissé visszafogtam, majd más irányba tereltem. Lehetőleg az e-sport építésére használhatom, több más kapcsolattal együtt.

Nos, ez az én számvetésem OBi ügyben.

Akiket pedig köszönhetek az OBi-nak
Raul (a burokgyerek)
Bencus (a mindig „akkor jó”)
Resist (akkor is piciBug)
Rain (jó ember, nem érdekel más véleménye Ő az én utállakom)
Rikkáj (doki, az igazi EMBER)
Dhizzyke (legkedvesebb a szívemnek)
Bugi (Az életem része, szeretem akkor is ha nem értünk egyet)
Pigi (az örök elégedetlen)
Padre (a hang)
Stawi (a hastáncos nyugalom)
Razor (a gyerek)

bazsot nem írom ide az más! J

Miről is beszéltünk a legelején?
Jah az e-sport halála... Akkor lépjünk vissza a nagyobb mókázáshoz.

Szóval, a mi történik a fontos...nem a mit mondunk.
És mi is történik?? Recesszió!! Uramisten!! Az e-sport halálán van, egy "jövőképet" tüntetett el a CGS a kiszállásával!!

Nem meghal, csak átalakul!Ha már az extrém sportokkal példálózott Bug a blogján, akkor el kell, hogy mondjam, az extrém sportok eseményeinek komoly média megjelenése van, és mivel koncentrált, hogy mit hordanak mit használnak, ezért az ezzel foglalkozó cégeknek érdekükben áll minél nagyobb szponzoráció. Vegyük példának a Crashed Ice vagy éppen az X Games eseményeit. Az e-sportnak még megközelítően sincs ekkora és ennyi rendezvénye sem külföldön sem hazánkban. "A tévécsatornák versengenek a közvetítési jogokért, a belépőjegyeket rendre az utolsó darabig eladják. A konferansziék értelmezik azt, ami történik, így a hozzá nem értők hamar felveszik a fonalat." (Ha BB remek kommentárját hallgatom, azért az sajnos feltűnik, hogy aki sosem látott fps-t az nem fogja érteni) "A lényeg az, hogy a közönség és a TV nézők nagy tömegei azonosulni tudjanak azzal, amit látnak, és legfőképpen tudják értelmezni. " És akkor elmegy megnézni, mert már tudja, miről van szó. És ha elmegy, akkor lát, hall és fogyaszt, ha fogyaszt, akkor oda a szponzor be akar kerülni.
Oh el ne felejtsem ott az EXTREM tv! Minden egyes otthonban, (vagy majdnem mindegyikben) folyamatos jelenléttel.
Tehát ez a hasonlat sánta...de nagyon.
Az e-sportban használatos "tárgyak" nem specifikusak (a játékszoftvert leszámítva)ezért aztán nem is érzik sem a gyártók sem a forgalmazók, hogy harcoljanak a játékosok bizalmáért, hiszen a videokártyát meg fogja venni egy noob anyukája is, sőt én is megveszem magamnak, attól nem válok e-sportolóvá meglehetősen sok játék után sem, és bárhol megvehetem. Ugyanezt egy jobb bicajjal, jet-el, vagy bázisugró felszereléssel nem tehetem meg, azokat kifejezetten az erre építő cégeknél találom meg. Újabb sántikálás a hasonlatban.

Amiben hasonlít? Az a meló. A belefektetett munka. Azoké az emberekért akik hisznek benne, tesznek érte, a kezdeti buktatók ellenére. Vettem a fáradságot és utána olvastam a mo-i extrem sportok oldalán, közel 20 éve próbálnak elérni előrelépést, és csak az utóbbi 4-5 évben van kézzel és zsebbel fogható eredménye. Ezekért az eredményekért gyalogolunk vagy nem? Buktatókon, nehézségeken át. Lenni valakivé, tenni az e-sportot valamivé.
Mindig így ment ez. Az e-sport Minarik Edéi (hogy magamat idézzem) Elbuknak, felállnak, újra lépnek.
Először nem akartam neveket sorolni, de úgy érzem meg kell tenni a teljesség igénye nélkül. Csak hogy értsétek: Akira, Kodiak, Gody, Smalla, Mozgó, Henti, a total csapata, a d-lan szervezői, a becup csapata, a GPS csapata, peza, Anee, JaB, Al Bandy, a PGCC csapata, Kicsi, és ő lanjuk, BB, az ObiNet, Sanci, Adrika, Timos, Bazsowicz, a cs.hu csapata, a replays.hu-s fiúk, kacsa, (akiket kihagytam azoktól nagy nagy elnézést) ...mennyi ember, mennyi remek anyag, mennyi munka és energia.
Nem hiszek abban, hogy ez a scene nem érdemli meg a munkát. Ez a scene termelte ki ezeket az embereket is, tehát van ebben lehetőség és kihívás. Csak nem szabad feladni.

Én pedig nem adom fel.