e-s(z)telenség

Bejegyezte: Bejja , 2010. május 12., szerda 11:37

Már megint az e-sport. Érthető, hogy vonz ez a paci mivel próbálok/lunk egy páran a hátán fennmaradni, néha sikeresen, gyakrabban sikertelenül.
Ez utóbbi oka nyilván saját magunkban keresendő, hiszen az ember esendő. (És ez még rímelt is.)
Sokszor kapom meg azt a kritikát, hogy úgy mondok véleményt, hogy nem vagyok ismeretében minden tényezőnek. Meglehet ez így van, de talán ez is jelzi azt a betegséget, vagy inkább gyulladást ami körülveszi ezt az egész területet. Információ hiány, titkolózás.
Vegyük példának a szervezetbe tömörülést. Pár évvel ezelőtt néhányan úgy gondolták, hogy megpróbálják keretek közé varázsolni a játékosokat, és mivel "fent"-ről nem jött támogatás, önszervező módon egyesületeket próbáltak létrehozni kisebb nagyobb sikerel. pl. Revolution, OBi.
Azért az agy is mozdult, és megszerveződött MO.-n a sajnos rövid életet befutott EJME is, amely leginkább a videojátékok megítélésben, elfogadtatásában, megismertetésében próbált segítő jobbot nyújtani.
Néhány év elteltével, BB és Gsan megpróbálta közös nevezőre hozni a hazánkban fellelhető szinte összes e-sport felett anyáskodó apáskodó személyt, és a játékosokat egyaránt. A hibát amiért nem jött létre igazán működő szervezet ebből sem, azt abban látom, hogy a tagság csak tömeg, az egyén nem számít. Véleményt pedig hiába mondasz, felesleges. Nem emberközeli szervezet. Tehát nem működik.
BB információi szerint Gsannal rájöttek, nem ez a járható út, és most egy globálisabb tervbe fogtak. Kívánom hogy sikerüljön. De addig is nézzük csak, mégis mi lehet az ami miatt én belépnék egy szervezetbe, ha játékos lennék.

1. biztos háttér, mind anyagi mind jogi értelemben
2. belépnék ha építeni szeretnék, akár közösséget, akár magamat (tanulás, edzés, fejlődés)
3. ha akkor is emberszámba vesznek, ha csak egy kezdő játékos vagyok.

Kezdésnek ez nem is kevés, a mai helyzetet nézve, és jelen pillanatban, ebben a formában nem léteznek szervezetek mo-n. sem multigamingek keretében, sem egyesületek keretében sem semmiben.

Nyilván sokkal egyszerűbb egy "valódi" sportolónak gondolhatnánk. Hiszen ha focizni szeretne, lemegy egy egyesületbe, befizeti a tagdíjat, ezért kap pályát, edzőt, versenyeket. Ennél többet nem is várhatnék el ha kezdő focistza lennék valamelyik mini csapatban. Annak ellenére, hogyha nem vagyok tehetséges napszámban a kispadot melegítem a meccseken.

Mit vár el egy e-sportoló? MINDENT!!!!!!

És itt a pont ahol a 22-es csapdája pördül egyet maga körül. Amíg nincsenek olyan játékosok, akik építeni akarnak, amíg nincsenek olyan "vezetők" akik nem megélni akarnak egy szervezetből, amíg az anyagi haszon mindenek felett, addig itt nem lesz MLSZ, addig itt nem lesznek igazi tornák, addig nem lesznek fradik és újpestek, addig itt nem lesznek Dzsudzsák Balázsok. Addig nem lesz semmi. Addig az e-sport Minarik Edéi ezerszer belebuknak ezerszer tönkremennek...a kispadokon ülnek, míg a magukat nagyfiúknak és profiknak tartott figurák futkározzák a saját kis köreiket az e-sport körül esztelenül.

Érti valaki amit mondok?




2 Response to "e-s(z)telenség"

MT Says:

írok róla egyet a játékos oldalról is, mi az amit mi várunk el,hátha segít valahol valamit valakinek :>

Bejja Says:

írjáá bogaram:)kiváncsian várom:)