Playful

Ma reggel fürdés közben, ahogy folyt le a víz a kádból, éreztem a testem súlyát. Nem, nem egy fogyókúrára fogok kitérni hanem, arra, hogy az én időm is egy kád víz, és ahogy folyik el, érezni kezdem az életem súlyát. Nem kellemetlen, inkább csak furcsa érzés. Sokáig nem hittem benne, hogy fontos lesz minden összegyűjtött pillanat és emlék legyen az jó vagy rossz. És azt sem, hogy az agyam legmélyén az eltemetésre ítélt események személyek sem alusszák majd örök álmukat, inkább a legváratlanabb helyzetben bukkannak fel, megoldást ajánlva, vagy tovább bonyolítva a pillanat történését. Ezt azt hiszem, nem éreztem 20 évesen. Most éppen félig van a kádam vízzel, nem érzem hogy félig üres lenne, és a finom illatos habfürdő a tetején a családom, a barátaim, és Balázs.