azok dolgok
Bejegyezte: Bejja , 2011. szeptember 6., kedd 14:07
Régen írtam, és most sem az vezet hogy hírekkel számoljak be, annak aki még néha ide téved. Nem zavar már ha valaki utál és élvezi a problémáim növekedését, és valahol az sem ha valaki szeret és örül az örömömnek, problémáim csökkenésének.
Valahogy kifakultam, eltűnt az a Bejja aki ölt volna, ha csak az igazságtalanság apró csíráját is észreveszi. az elmúlt hetek történései sajnos igazolták a tényt miszerint a halfejűek nem vesztegették az idejüket a legutóbbi vereségük óta csak még erősebbek lettek, és minden kemény munkám ellenére újabb győzelemre törnek.
De!
És itt az a momentum, hogy bármi is lesz, ha a legrosszabb lesz, azokat az emlékeket mosolyokat, szavakat, apró sóhajokat, simogatásokat elrejtem abba az "Én féle üvegcsébe"*Daphne du Maurier és ha akarom csak kinyitom, és újraélem.
Most fáj és érthetetlen, és még nincs vége, nincs eredmény, még nincs semmi, csak a félelem.
Lehet minden csodás lesz, és nem sokára a csak mosolygunk ezen az ostoba szösszeneten, de az is lehet hogy a sebet majd hurcoljuk életünk végéig. És igenis van szerelem ami nem múlik el, amit meg kell ölni ahhoz hogy elmúljon.
mennem kell...ennyi.
És szeretjük egymást Balázzsal...ez van.
(a kép 3 napja készült, éppen úgy nézünk ki mint egy nem működő pár..jah...)
<3