355.
Bejegyezte: Bejja , 2008. március 27., csütörtök 19:33
A bonyolult dolgok elsimulnak lassan. Minden a helyére kerül, és az a vicces fickó aki odaföntről kiszámíthatatlan módon keveri a palettáján a színeket, talán ránk mosolyog még a közeljövőben.
Egyedül pattognak az ujjaim a billentyűzeten, Balázs gépe csendes, nincs most itthon. Üres nélküle. Sosem hittem volna hogy ennyire. J. Cash bácsi tolja az egyik kedvenc számomat a VH1-on. Szeretem a Hurt-öt. Majdnem annyira mint a Mercy Seat-et. Azt hiszem ez a pasi tudja mi az élet és talán azt is mi a többi.
Vicces volt ma az ég, ahogy jöttünk hazafelé a kettes villamos ablakából olyannak tűnt mintha valaki elrontotta volna a pasztelkréta rajzát.
Holnap is vár a Játékfalu marketinggyára. A mai nap híre, hogy Martina"Ulla"Kaposvari újra köztünk hinti jókedvét:) Sőt leszervezzük kolleganőnk Dóri leánybúcsúját is. Megdöbbent hogy az ember lányának nincsenek olyan barátai akik összehozzanak egy ilyen bulit...főleg egy olyan tündérlánynak mint a Dórika.
Vicces volt ma az ég, ahogy jöttünk hazafelé a kettes villamos ablakából olyannak tűnt mintha valaki elrontotta volna a pasztelkréta rajzát.
Holnap is vár a Játékfalu marketinggyára. A mai nap híre, hogy Martina"Ulla"Kaposvari újra köztünk hinti jókedvét:) Sőt leszervezzük kolleganőnk Dóri leánybúcsúját is. Megdöbbent hogy az ember lányának nincsenek olyan barátai akik összehozzanak egy ilyen bulit...főleg egy olyan tündérlánynak mint a Dórika.
Ezek a macskák meg őrült aranyosak
Posted in
barátokz,
magamfélék,
melós
