"Ott áll majd a krónikákban..."

Bejegyezte: Bejja , 2009. március 14., szombat 16:59

Ez az én kedvenc ünnepem, már sokszor elmondtam, az összefogás, a magyarság igazi érzése miatt szeretem. (És Kőszívű ember fiai miatt is, de ez titok) Picit szerelmes vagyok március 15. emlékébe. Az egyetlen kacagós, lángoló ünnepünk, ahogy ezt már milliószor leírtam, magyar magyarral és nem magyarral összefogva harcolt a függetlenségért. Egy igazi hősies ünnep, amitől az embernek mosolyognia kell, és büszkén vállalhatja azt a szót Magyar (nagy m-el).
Hosszú évek óta nem tűztem ki kokárdát. Lejáratva éreztem, a trikolór-t, az ünnepet. A zajongó, politikától hangos megemlékezésektől éppen ugyanúgy fáztam, mint a szemetes borogató árpádsávtól.
Most viszont megelégeltem, és visszakövetelem az ünnepemet. Első lépésben kitűztük a kokárdát, Balázs is, Én is. Fogalmazzunk úgy pártállástól függetlenül. És el kell hogy mondjam KU**A JÓ ÉRZÉS! Büszke érzés!
Olyan nagy szarban van ez a picike ország, és olyan kevés ami még a mienk. Március 15. a leginkább a Mienk becsüljük meg!
Remélem szép ünnep lesz, zászlókkal, énekléssel, tojás és kukagyújtás nélkül. megkaphatnám csak úgy grátisz, a mai csoda szép napom megkoronázásaként??

3 Response to ""Ott áll majd a krónikákban...""

Névtelen Says:

Ez szép volt, szívből jött.

Andul

Névtelen Says:

Hát igen, nem lenne nagy baj, ha az elégedetlenkedő, tojás-paradicsom dobálásán és gyútogatáson kívül egyéb konstruktívat tenni nem tudó emberek leglább nem ilyen alkalmakkor fejeznék ki magukat, ha már muszály nekik valamikor önmegvalósítani. Talán majd most sikerül. :)

[Na de mennyivel jobban hangzik így, nemek nélkül:
Nagy baj lenne, ha az elégedetlenkedő, tojás-paradicsom dobálásán és gyútogatáson kívül egyéb konstruktívat tenni tudó emberek ilyen alkalmakkor fejeznék ki magukat, ha már muszály nekik valamikor önmegvalósítani.
Bár a konstruktív ötletek megvalósítása jöhet. :)]

Bejja Says:

xD nemek nélkül:) akkor se férfi se nő:) bocsiiiiiii