591.

Bejegyezte: Bejja , 2009. február 8., vasárnap 10:05

A gombatermős eutanázia után, úgy gondoltam még egy több darabos nagy falat ott fityeg az egyházak szájának sarkában, ez pedig az abortusz, és a szex.
Jómagam nem éltem soha az abortusz lehetőségével, és ezután sem fogok. Az én felfogásomban az abortusz egyfajta gyilkosság. Ezt minden anyuka így érzi szerintem, és az is aki már látta az ultrahang felvételeken a kis pöttyöket. De, hiszem, hogy a nő dönthet, a testéről, a sorsáról, ha még nagyon fiatal, és valahogy megesett, vagy nem egészséges a magzat, ill. a mama, ha már a sokadik baba lenne, és nincs rá keret, hogy megfelelő módon, megfelelő szintű életet tudjanak biztosítani a gyereknek, esetleg már idős az anyuka, és így veszélyes lenne a baba kihordása, vagy erőszak áldozata lett a nő, és ennek eredménye a terhesség.
Ezek számomra elfogadható magyarázatok az abortuszra. Minden más, pl. huszonévesen a sokadik abortusz, az alak féltése, és a kényelem szempontjának figyelembe vétele viszont nem lehet magyarázat az emberi élet íly módon való kioltásra.
Végtelenül szánalmasnak tartom, hogy egy "általában" szexuális életet nem élő, és szülni sosem fogó férfiak által irányított egyház próbálja befolyásolni ezen döntéseket, és az abortusz elleni tüntetéseken sem azok lóbálják a táblát, akiknek anyagi vagy egészségügyi problémájuk lenne. (Ugye emlékszik mindenki arra, hogy II. János Pál pápa Boszniában a megerőszakolt és teherbe esett apácáknak sem engedélyezte az abortuszt, és elítélte az ENSZ-t mert az lehetővé akarta tenni a megerőszakolt boszniai nők számára az abortuszt.)
A legszégyenletesebb pedig az, hogy feloldozást kaphat bárki ha gyónni megy, de, és itt idézném Boda Lászlót, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karának erkölcsteológiai tanárát:
"Az Egyház természetesen nem oldozhatja föl az abortusz mellett döntő anyát, ha az ilyen szándékkal megy gyónni."
Még mielőtt elfelejteném, jöhet az előzmény. A szex. Újabban a katolikus egyház használja a "szent szex" vagy a "megszentelt szex" kifejezést. Ne nézz olyan furán! Én is tudom, hogy viccesen hangzik. De nem az. Újabb útmutatókat kaphatunk az egyháztól, mégis miként és hogyan illik egy vallásos párnak a szexet művelni. Természetesen elsődleges célja a szaporodás, holmi örömszerzés már nem fér bele. De nem vágnék a közepébe nézzük milyen az igazi szex vallásos módon, de ne is reménykedjetek egy újféle káma szútrában, vagy illatos kertben.
Mivel nem szeretnék félrebeszélni idéznék az előbb említett úrtól:
"A keresztény etika alapvető megállapítása, hogy a nemiség a teremtés nagy ajándéka, amellyel lehet helyesen élni, de lehet vele akár nagyon súlyosan is visszaélni. Ez a nemiség házasságban teljesedik be, és az életadást szolgája. Ugyanakkor tudjuk, hogy a nemiség sokkal tágasabb ennél. Ezt a szexuálantropológia is így tanítja.
A házasságot megelőzően a szerelemben jelentkezik, amelynek egészen sajátos formája a már tízéveseknél is megélt ,,erosz", ez a különös lebegésű, delejes vonzódás, melyet az írók is csak nehezen tudnak megörökíteni, s amely ebben a formában már nem tér vissza. Az erosz tehát a nemiség átszellemültebb élménye, melyről már Platón is írt. Dante pedig ezt tette halhatatlanná a Beatrice iránt érzett szerelmében, amelyben nem lehetett szerepe a testi kapcsolatnak. A felnőtteknél viszont nem csupán ,,platóni" kapcsolat lehet férfi és nő között, a nemiség átszellemültebb síkján. A vallásos ihletű szerelem éteri fokán írta verseit Keresztes Szent János is.A szeretetben átszellemült vonzódás magaslatán értjük meg Assisi Szent Ferenc és Szent Klára vonzalmát. A házasság szentsége megszenteli a szexuális kapcsolatot magát is. Utóbbi az erosz megszentelt formája, amely a freudi ,,szublimáció" fogalmi körébe sorolható. Általában ez úgy fogalmazható, hogy a nemiség az igazi szeretetben képes megszentelődni. A nemiség ,,öröméről" csak a szeretetben lehet beszélni. Kielégülést a nemi erőszak elkövetője is érez. Ennek azonban semmi köze az örömhöz, amely magasabb rendű lelki élmény."
Szeretném megköszönni, az útbaigazítást, de igazából a tinédzserek nyiladozó érzelmeire, szexualitására, és a felmerülő kérdéseire ez a hablaty semmilyen választ nem ad. A legjobban a "delejes vonzódás" kifejezést értékelem, de nem értem.
A védekezésről természetesen szó sem esik, hiszen az beavatkozás a természetes folyamatokba.
Egy 1968-as enciklia szavait erősítik meg folyamatosan, nem figyelve az azóta bizony komoly tért hódító AIDS-es megbetegedések terjedésére sem, melynek a legegyszerűbb megakadályozása az óvszer használata lenne.
Újabb idézet: "A házasságról szóló emberi és keresztény tanítás ezen alapeszméire támaszkodva újból ki kell jelentenünk, hogy mindenképp vissza kell utasítanunk a már megkezdett nemi aktus direkt megszakítását, s méginkább a közvetlen abortuszt (még akkor is, ha gyógyítás céljából történt), mint a gyermekek számának törvényes szabályozási módját. Hasonlóképp elítélendő mind a férfiak, mind a nők akár időleges, akár végleges szándékos sterilizálása. Ugyanígy elítélendő minden olyan cselekedet, mely akár a nemi aktus előtt, akár közben, akár természetes következményeinek kifejlődése során, akár mint célt, akár mint eszközt azt szándékolja, hogy a fogamzást lehetetlenné tegye"
No comment!
Az egyház azonban nem jelenti az adott egyház vallását hívő embereket. Szerencsére, mélyen vallásos emberek is képesek gondolkozni, és ha kell fellépni, azon dogmák ellen, melyek jóval elavultabbak korunknál. Erre jó példa a condoms4life mozgalom, melyet katolikus hívek alapítottak. Sőt felhozhatnám példának a spanyol (!!!!!) püspöki konferencia szóvivőjét aki egy nyilatkozatban kijelentette, "az óvszernek helye van az AIDS megelőzéséért folytatott globális harcban". Sajnos miután a Vatikán megerősítette óvszerellenes álláspontját, a püspöki konferencia is visszakozott.
Jelen pillanatban többszörösen bűnben élek, bűnben fogant gyermekeket nevelek, mégsem érzem magam bűnösnek. Valami baj van az etikai értékrendemmel??
Nem kell válaszolni ! Köszi.
vagy tudod mit mondd csak elmit gondolsz, most nagyon kiváncsi vagyok mindenki véleményére.

5 Response to "591."

Névtelen Says:

'bunben fogant gyermekeket nevelek'
itt mi is a 'bunben fogant'?
atolvastam parszor, de nem tudtam rajonni...

Bejja Says:

Oo esküvő nélkül gyermeket szülni, ráadásul nem házasságban élni egy másik pasival, sőt szexelni vele!!! Ez nem lehet szent szex! Comprende?:)Idézném:" házasság szentsége megszenteli a szexuális kapcsolatot magát is." nem élek házasságban.

Julcsi Says:

Hogy mi a véleményem?
Én vallásos vagyok. Nem olyan, aki csak vasárnap jár templomba és azt mondja magáról, hogy én hiszek. De olyan sem, aki szőrös lábbal és hónaljjal járkál, mert az a természetes.
Azt gondolom magamról, magunkról, hogy ebben a világban élünk, használjuk a körülöttünk élő világot úgy, hogy közben imádkozunk és hisszük, hogy van egy feljebbvaló, aki vigyáz ránk. Azt hiszem, mi megtaláltuk az "arany középutat" a vallás és a világi élet között:) Mégis inkább vallásosnak érzem magam.
Hű, érthető ez?! Te jó ég, micsoda zagyvaság!

Mellesleg szex-kérdésben egyetértek veled. Szent szex?! Kicsit elavultan viccesen hangzik.

Bejja Says:

Teljesen érthető, és jól is hangzik. Amennyit látok belőle, az pedig megerősít abban, hogy ez jó. Erre bátyókámék élete is példa. Igaz JaB?:)

Névtelen Says:

Én egyrészt (amennyire lehet) elválasztanám egymástól a vallást, és az egyházat. Szerintem egy adott vallás tanait bizonyos keretek között minden ember önállóan értelmezheti, és gyakorolhatja. Az egyház mindig megpróbálja kisajátítani azokat, és a saját szemszöge szerint előadni. Én legalábbis így látom. Nem beszélve a hatalmi törekvésekről, álságos képmutatásról, ami jónéhány egyházi személyről elmondható. Az egyházat, mint intézményt én nem tartom célravezetőnek, de azért persze tiszteletben tartom.

A szent szexről meg annyit, hogy addig, amíg az ember a partnerével egyetértésben, összehangolódva "gyakorolja" a szexet (legyen az állandó vagy alkalmi partner), addig nincs semmi baj. És nem biztos, hogy jó lenne, ha minden érintkezésből gyerek lenne, így is pont elég ember van a Földön szerintem. Pláne nem olyan rossz átlagos attitűd-anyagi-ideg- állapotban, mint ami kis hazánkban uralkodik.