202.
Bejegyezte: Bejja , 2007. szeptember 10., hétfő 11:32
(növ., Lilium L.), a liliomfélék hagymás virága; hagymája pikkelyes, levele váltakozó v. örves, virágleple hat szirmu, lapos magva háromélü tokban képződik, 45 faja mind a két földségnek É-i és mérsékelt vidékén (hazánkban 5) terem. Kevés fajának nagy, hosszucsöves virága és nagy szivalaku nyélelt levele van. Ilyen a L. giganteum Wall. (óriás L.), mely a Himálaja fensíkjain terem, 3 méternyire megnő, s egész tizenkét, fehér, belül biborszinüen lángolt jószagu virága van. A hosszas, csüngő virágu és keskeny levelü L.-ok közül, melyek kivétel nélkül délkeleti Ázsiában honosak, a Lilium Japonicum Thunb. csak egy- és a L. longiflorum Thumb. többvirágu, mindakettő Japánból származik, fehér évirágu, most már a kertekben meglehetős gyakori. A L.-ok harmadik csoportjának a virága harangalaku, csüngő vagy fölálló. Ilyen az előázsiai fehér L. (L. candidum L.). Emberemlékezet óta kedvelt dísznövény, ma már vad állapotban sehol sem lelni, de könnyen elvadul. Egész másfél m. magas, 5-20 fehér virága van. Több fajtáját termesztik. Már a legrégibb persa és szirus dalok dicsőítik, általában a szűzesség és ártatlanság jelképeül tekintették. Hagymája meg virága régebben gyógyszer volt, az előbbit keleten mai napig is eszik. A fölálló, piros, narancsszinü vagy sárga viráguakat tüzes L.-nak nevezik. Legismertebbike a L. bulbiferum L. Karintiában s tovább D-re Horvátországban, itt-ott hazánk É-i részén, valamint az osztrák Alpeseken, virága narancspiros, barnával foltozott, levele tövében apró hagymája van, róla szaporítható. Inkább sáfrányszinü a L. croceum Chaix Dél-Franciaországban, mig a L. Dauricum Gawl. (hazája Dél-Szibéria) minium- vagy narancsvörös s levélörv környezte virágernyőjével pompáskodik. Pompás jelenség a L. speciosum Thunb. (L. lancifolium Hort.), hazája Japán, virága csüngő, eredetileg fehér, gyakran pirosan foltozott, vanilia illatu, Siebold hozta Európába és csakhamar veszedelmes vetélytársa lett a kerti virágoknak. Az aranyos L. (Lilium auratum Lindl, l. a Teremnövények II. képmellékletén) japáni; méternél magasabb, virága több mint 13 cm.-nyi hosszu, fehér és vörösbarnán pettyezett, a középerén sárgaszinü pántja van. A L.-ok negyedik csoportja a turbánforma v. török L.-ok. Ezeknek a szirma nagyon visszagöngyölödik, s mintegy a török turbánhoz hasonló. Ilyen a tigris L. (L. tigrinum Gawl.) Khinából és Japánból, mely körülbelül 2 m.-nyi szárának csúcsán, számos tűzszinü s feketével pettyezgetett virágok alkotta piramis forma virágzatot, a levelek tövébenpedig apró hagymát visel. Sokkal gyakoribb a turbánforma L. (L. Martagon L.) majdnem egész Európa és É.-Ázsiában terem, körülbelül 1 m. magas; levele örves, virága piros (ritkán fehér), a belső szine barnafoltos, lecsüngő és mint laza fürt a szárat tetőzi. Sárga hagymáját Szibériában eszik. Horvátország és Dalmácia havasain csaknem fekete virágu fajtestvére, a L. Cattaniae Vis., Erdély és Bánság határhavasain pedig a L. Jankae Kern. helyettesíti. Mind a kettő méltó kerti virág. A L. superbum L. is közelről rokon velök, 2 m. magas, levele örves, jó földben egész 12 skarlátpiros virágot hajt, a virág alsó része sárga, de biborpirossal pettyegetett. A L. Camtschatcense L. v. Serrana camtschatica Sieb. (sarranah v. fekete L.), hagymája tojásdad, virága pedig biborfekete. Kamcsatka és Szibéria népének elesége. Hagymáját nyáron a mezőn fáradsággal összegyüjtik, csakhogy a munka szaporátlan, mert a növény nem nő seregesen, de a gyüjtését a kamcsatkai patkány (Hypudaeus oeconomus) is megkönnyíti, mert saját éléstárában szokta felhalmozni.
