125.

Bejegyezte: Bejja , 2007. július 12., csütörtök 9:55

A Titkom, azt mondta biztos benne, hogy iderittyentek egy harry potter élménybeszámolót. Igaza is lesz. Csak nem élménybeszámolónak fogom hívni. Hanem, sose nézz éjfélkor filmet, csak ha biztosra tudod hogy nem csalódsz benne. A transformerst kellett volna megnézni inkább századszorra. De ezt most inkább nem is feszegetném. Az annál kínosabb, hogy emberek azért jönnek moziba, tisztelet a kivételnek, és a kornak, hogy két tizenévest lássanak csókolózni. És tapsoljanak is hozzá...na akkor majdnem elhagytam a mozit.
De nem vágnék a mondandóm elé, nézzük a pure tényeket. A Harry Potter és a Főnix rendje, már darkosabb komolyabb kategória volt könyvben, csak mint elődje a Tűz serlege is. Míg az utóbbi hangulatát tökéletesen vissza tudták adni a vásznon, a mostani csak árnyéka annak amit könyv nyújtott. Mit is hiányolok?? Azt a mocskos dühös érzést amit akkor éreztem, amikor a könyvben minden pozitív szereplőt megaláznak, igazságtalanul bántanak, vagy éppen becsapnak. Azt az érzést is hiányoltam, amit a gyengék, védtelenek és jók hozta áldozat váltott ki belőlem, és legvégül az hiányzott ami a könyv végén eltöltött, mégpedig az a fajta hiányérzet amikor nem érted miért van vége, kérnéd tovább, akarod a következőt. Nos, Én most nem kívánom a következőt.

Aztán ott vannak a gyerekek. Veszedelmesen öregszenek, és nevetségesek kamasz szerepben, nagyon nagyon kínos amit színjátszás cím alatt Emma Watson művel, a többiekről ne is beszéljünk. Igazságtalan lennék azonban, ha nem említeném meg hogy a gyerekek közt akadtak olyanok akik remek formát hoztak. Símán díjjaznám Matthew Lewist Nevil szerepéért, Evanna Lynch-et "lüke" Luna Lovegood alakításáért és Bonnie Wright a kis Ginny Weasley megformálásáért. Sajnos mellettük, hiába a nagy nevek, remek színészek, mint például Alan Rickman, Emma Thompson, Ralph Fiennes, Gary Oldman, vagy Helena Bonham Carter, szegények ők is csak vergődnek az összetákolt forgatókönyv súllya alatt. Képtelenek a szerepüket kijátszani. Dühös vagyok, hogy azok a részek és dialógusok kimaradtak a filmből, amiktől a könyv izgalmassá elbüvölővé, olyan Harry Potteressé válik. Keveslem az ikrek csínytevését, Dolores Umbridge gonoszságát, Tonks és társai ügyességét, és Neville Longbottom hősiességét. És sokkalom a romantikát. (Eredetileg ide azt írtam hogy KUA SOK A NYÁL!)

Kicsit olyan volt mintha egy isteni kajákkal telepakolt svédasztal előtt állnék, és mindenből csak kicsit vehetnék, kivéve a csokiszirupból. Kiábrándító.
3/10 és ez a látványnak szól leginkább.

3 Response to "125."

Névtelen Says:

Köszönöm, hogy leírtad, és nekem már nem kell...
Mi tegnap este néztük meg, és ekkora csalódás HP ügyben régen ért...
Nagyon lehangoltan jöttem ki a moziból tegnap, és egyet értek abban is, h inkább transformerst kellett volna nézni... :S

csóóóók
anya

Névtelen Says:

Helló,

Én is megnéztem és habár nem olvastam a könyvet, de az az érzésem volt, hogy kiragadott részeket látok egymás után, amik úgy-ahogy össze vannak tákolva csak azért, hogy majd a látványosabb részeket is be lehessen hozni a filmbe. Ennyi.
Aki olvasta a könyvet annak szvsz egy-két oldalnyi rész meg lett filmesítve, de az egész mondanivalója, hangulata félelmetesen csorbulhatott.

Bátyó, a másik