489.
Bejegyezte: Bejja , 2008. augusztus 22., péntek 11:38
dohogás on....
Nah igen, ha valakivel elbánnak azok akiket szeret, akiket tisztel, akikért sok sok mindent megtett, akkor ugynaz az ember miért teszi velem/velünk ugyanezt.
Néhányan azt hiszik, ha hobbi szinten funból tekerek egy csapatért az nem munka, az nem viszi az időt energiát. Hát akkor elmagyarázom, halkan csendben. Sok sok órába telik megoldást megtalálni arra, hogy minnél jobb legyen nekik. Éjjel 11-kor még a "szponzornak" gazsulálok a fülesekért, alaplapért videókártyáért. Komoly marketing melót végzek, hogy ingyen hozzájussanak remek és nem olcsó dolgokhoz. Próbálok minnél többet tenni, alapokat lerakni, építkezni. Nem a köszönömért. Már nem. Lehet nem ugrálok üvöltözve magamból bolondot csinálva, igazság bajnokot játszva sunyi alattomos módon a saját érdekeimet építve, arcként a csapat mögött. Saját nyaralásom érekében nem eröltetem ki őket versenyre csak hogy eljuthassak Dániába. Sőt inkább nem is megyek. És nem állok folyton középen, markáns véleményt véletlenül sem alkotva nehogy a "helyem" meginogjon. Ezeket a dolgokat eddig csak Ricsi vette észre rajtam kívül. Pedig elég látványos. Mint ahogy zsebbe nyúlok a csapat érdekében is nagyon látványos. Én csak más zsebében turkálok az érdekükben. A sajátoméban sajnos nem tudok. Bár az uccsó pénzünkből fizettük be a becup nevezést, a zsebünkből. Nem számít. Az hogy a srácok azt hiszik alanyi jogon jár nekik minden, az elképesztő. És hogy mi baszta fel az agyam? Az hogy konkrétan könyörögnöm kell, hogy kijussak valahogy a Becupra. Mert hát 2 órára lakom tőle. Nem gond felülök a buszra, metróra villamosra aztán megint buszra, vagy ezek kombójára. Csak beleszaladtam a szokásosba és ez felbosszantott. Mégpedig abba, ha nem kérdezek rá, vajon értünk jönnek e, akkor holnap reggel fél nyolckor állok a ház előtt és én valamint a torkosborz nagyon jó viszonyban vagyunk. Persze erre jön több remek rekació is: a "te akartad, te vállaltad, ez ilyen". Aztán a "ha nem tetszik nem kell csinálni." És az"én előre megmondtam". Nem akarom hogy Buginak vagy Piginek legyen igaza. De ilyenkor felforr a vérem, és legszívesbben hátat fordítanék nekik. Mindenkinek! egyszerűbben a f*sz kivan, hogy kb egy utolsó senkiként viselkednek velem, azok akikért tövig járom a lábam, és akikért dolgozom. És igenis b*sszák meg hogy nem tudnak emberként viselkedni.
Na ennyit a dohogásomról.
Viszem nekik a g*ci új magyarországon még nem kapható Zennheizer füleseket. Mert egy hülye vagyok.
És szarrá fogom magam drukkolni a Pornkingsnek és az Anci cod4-es squadjának.
Nah igen, ha valakivel elbánnak azok akiket szeret, akiket tisztel, akikért sok sok mindent megtett, akkor ugynaz az ember miért teszi velem/velünk ugyanezt.
Néhányan azt hiszik, ha hobbi szinten funból tekerek egy csapatért az nem munka, az nem viszi az időt energiát. Hát akkor elmagyarázom, halkan csendben. Sok sok órába telik megoldást megtalálni arra, hogy minnél jobb legyen nekik. Éjjel 11-kor még a "szponzornak" gazsulálok a fülesekért, alaplapért videókártyáért. Komoly marketing melót végzek, hogy ingyen hozzájussanak remek és nem olcsó dolgokhoz. Próbálok minnél többet tenni, alapokat lerakni, építkezni. Nem a köszönömért. Már nem. Lehet nem ugrálok üvöltözve magamból bolondot csinálva, igazság bajnokot játszva sunyi alattomos módon a saját érdekeimet építve, arcként a csapat mögött. Saját nyaralásom érekében nem eröltetem ki őket versenyre csak hogy eljuthassak Dániába. Sőt inkább nem is megyek. És nem állok folyton középen, markáns véleményt véletlenül sem alkotva nehogy a "helyem" meginogjon. Ezeket a dolgokat eddig csak Ricsi vette észre rajtam kívül. Pedig elég látványos. Mint ahogy zsebbe nyúlok a csapat érdekében is nagyon látványos. Én csak más zsebében turkálok az érdekükben. A sajátoméban sajnos nem tudok. Bár az uccsó pénzünkből fizettük be a becup nevezést, a zsebünkből. Nem számít. Az hogy a srácok azt hiszik alanyi jogon jár nekik minden, az elképesztő. És hogy mi baszta fel az agyam? Az hogy konkrétan könyörögnöm kell, hogy kijussak valahogy a Becupra. Mert hát 2 órára lakom tőle. Nem gond felülök a buszra, metróra villamosra aztán megint buszra, vagy ezek kombójára. Csak beleszaladtam a szokásosba és ez felbosszantott. Mégpedig abba, ha nem kérdezek rá, vajon értünk jönnek e, akkor holnap reggel fél nyolckor állok a ház előtt és én valamint a torkosborz nagyon jó viszonyban vagyunk. Persze erre jön több remek rekació is: a "te akartad, te vállaltad, ez ilyen". Aztán a "ha nem tetszik nem kell csinálni." És az"én előre megmondtam". Nem akarom hogy Buginak vagy Piginek legyen igaza. De ilyenkor felforr a vérem, és legszívesbben hátat fordítanék nekik. Mindenkinek! egyszerűbben a f*sz kivan, hogy kb egy utolsó senkiként viselkednek velem, azok akikért tövig járom a lábam, és akikért dolgozom. És igenis b*sszák meg hogy nem tudnak emberként viselkedni.
Na ennyit a dohogásomról.
Viszem nekik a g*ci új magyarországon még nem kapható Zennheizer füleseket. Mert egy hülye vagyok.
És szarrá fogom magam drukkolni a Pornkingsnek és az Anci cod4-es squadjának.
Posted in
dohogó
