12.
Bejegyezte: Bejja , 2007. május 9., szerda 9:37
Gyönyörű reggelre ébredtünk kérem szépen. Ragyog a nap, ordítanak a cinkecsibék az ablak alatt, mosolyognak az angyalok, és biohazard slipknottal kart kartba öltve üvölt a PGCC-ben. Ez ám az élet. Friss forró kávé, puha habos melegvíz, barátok, akik minden reggel megkérdezik hogy vagyok. Csak hálás lehetek érte. Egy érintés, egy csak nekem szóló mosoly, egy tekintet, egy hajfürt, kéz az egéren, száj sarkában lakó mosoly, billentyűzet kattogása, Mariann naív megjegyzései, Timos komoly munkavégzése, Kulikám mindennapos jelenléte. Bugi is itt van lassan. Kinyitott a Hobbitbolt is, nyikorog a rács ahogy felhúzzák. Lassan a pda-s fiúk is megérkeznek, és elkezd csörögni a hülye telefon, amit sosem vesznek fel. Az első vendégek, ma nincs suli, vagy lógnak. Mint minden nap. Délután jönnek a lányok. Tegnap Laller teljesen odavolt, Balázs anyujának az ajándékától. Heni a Crayola-nál dolgozik, az én lányaim meg szeretnek rajzolni, meg mindent ami kézműves. Vajon kire hasonlítanak????
Át kellene menni a hobbitboltba, venni rajzlapot, meg ceruzákat, és ragasztót meg papírokat.
Timo minden délelőtt megmutat egy játékddemót. Ha rájövök hogyan megosztom a világgal is.
később folytatom.
rájöttem szóval most folytatom...
Ezt ki szeretném próbálni. Amit ma reggel mutatott az nagyon nyomasztó és véres volt. Nem tudom, de nagyon komoly ellenérzés van bennem, de azért megmutatom azt is. :)