45.

Bejegyezte: Bejja , 2007. május 24., csütörtök 7:49

Már megint mozi. És már megint pofára esés. Lett volna, ha éppenséggel nem az esélytelenek nyugalmával indulok el megnézni a Karib tenger kalózai, a világ végén című részét. Mert hogy azon kevesek közé tartozom akik nem rajongással bámulnak jack kapitány legújabb kalandjaira. Mielőtt félreértésekre adna a okot az előző bejegyzésem, imádom Johnny Deep-et, mióta csak színészkedik. Jó példa erre a Rémálom az Elm utcában, Cry Baby a Szakasz, az Ed Wood, Ollókezű Edward, Gilbert Grape, A halott ember, a Kilencedik kapu, Donnie Brasco, Betépve, Álmosvölgy legendája, Félelem és reszketés Las Vegasban, Csokoládé, Titkos ablak, Én Pán Péter, Halott mennyasszony, Charlie és a csokigyár, és bizony a Karib tenger első alkalommal tengerre szállt félhulla kalózai. ( a felsorolás nem teljes)

Tehát csak miatta történhetett meg, hogy megvettem a jegyet, a legelső roppant tömeget megmozgató előadásra.

Már az gyanús volt hogy az elején nem értettem, miért kezd el énekelni több száz halálra ítélt kalóz, köztük egy csepp gyerek is. Aztán rájöttem, az elnyomás, a gyilkos angolok ellen kellett újra harcba hívni a kalózok népes szövetségét. igen ez az!!! Szegény elnyomott kalózok, a szívem szakadt meg a rohadt fogú kissrácért az elején. Az hogy Orlando Bloom és Keira Knightley még mindig nem boldogul a színészet neveztű feladattal már meg sem lep. Az arckifejezéseik egyformasága, ill nem léte rányomja a bélyegét az egész filmre. Az első húsz vagy annál sokkal többnek tűnő percben, kénytelenek vagyunk Jack teljes hiányától szenvedni. Az egyetlen színfolt Chow Yun-Fat lenne, aki viszont képtelen hitelesen ábrázolni a kőkemény kalózvezért. Mert hát megszoktuk hogy Ő a jó, még akkor is ha Ő a rossz. (Mocskos zsaruk)

Rengeteg időt kell várni mire végre valahára találkozhatunk Jack kapitánnyal! Kissé szürreális viszonyok közé csöppentették. Inkább beillett volna egy dán művészfilmbe mint a Disney szokásos kliséit felhasználó édes nyálas, álgusztustalan mesefilmbe.
A sztori egyszerű, meg kell menteni Jack-et hogy megmenthessük a kalózokat, Will Turner apukáját, a fekete gyöngyöt..bla bla bla. Kicsi fűszernek ott a cuki kis Naomie Harris, aki hullákat éleszt fel, varázsol és kiderül róla hogy a tenger istenője, valamit a főellenség Davy Jones szerelme. Sajnos elveszti a lényegét az utolsó nagy csatában, csinál ugyan egy kis vihart, meg orkánt, de nem tudni kinek óhajt ezzel segíteni,talán senkinek. (Ami zavaró a figurában az a neve. Kalipszó, nem egy istennő volt bassza meg hanem egy nimfa!!!Odüsszeusz szívott vele csúnyán. De nem volt istennő!!)

Nem is részletezném tovább. Ugyanazok az ötletek, ugyanazok a túlzások, mind a humor mind a történet szempontjából. Még csak fel sem bosszantott. Egyszerűen közömbös. Hiába látványos megoldások, gyönyörű kép effektek, ez a film halott. A rajongók meg fogják nézni, a gyerekek imádni fogják, de Én max 3/10-re értékelném. És ebből Jack kapitány visz el kettőt!!!!!!
és a Transformers bemutatójaaaaaaaaaaaaa ááááááááááááááááááááá akarom!!!!! (mögöttünk egy nő a gyerekeinek lehurrogta és fikázta a filmet. Csendben megfordultam és közöltem vele hogy ez egy rohadt jó film!!!! Furcsán nézett!!)

1 Response to "45."

Névtelen Says:

Majd kukkants be blogomba! Raktam neked szívfájdító dolgokat! / Az enyém is sajgott rendesen. :'( /