150.
Bejegyezte: Bejja , 2007. augusztus 1., szerda 20:05
Ma nagyon ráérek, és olvasgattam indexet origot meg mindenféle fórumokat, pl herripottereset hogy meghal és mégsem, és hogy a gonosz lelkének egy darabja benne lőn, és hát azt is hogy az a herry amit olvastunk egy magyar fiúcsak terméke, ami sztem jobb lett mint az eredeti.
Politikai oldalak, egészségügy szociálpolitika, a fórumokon ostobaság. Cigányozás zsidózás.
Miért nem értik meg az emberek, hogy nem számít milyen nép tagja ha gonosz, rossz, tolvaj vagy becstelen. Találtam egy ciket Choli bácsiról. Akit kőbányáról ismerek, a sarki zöldségesnél ittunk vele. Hihihi Kodiak szuperlegenda szomszádja, egy házban éltek. Valószínüleg fogalma sincs róla ki az. Na itt van néhány részlet a galambról, aki leginkább egy indiai gurura emlékeztet. Talán nem véletlenül. Sztem gyönyörű.
Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus május 26 án lett 64 éves. Születésnapja alkalmából a RomaWeb szerkesztője, Horváth Kálmán készített vele interjút- Boldog születésnapot kívánok!
- Köszönöm szépen! Szervusz!
- Hol beszélgessünk?
- Üljünk le ide a kertbe a napon. Nagyon szeretem a természetet.
- Születésnapodra még a nap is kisütött. Látom jó barátságban vagytok. Nem véletlenül mondják a romákra, hogy természeti nép.
- Én vagyok az utolsó természeti nép. Legalábbis a képviselője Borzasztóan szeretem a természetet, a kertben lefekszem, gyomlálgatom: A fák mellől kigyomlálom a gazt. Tudod miért? Mert jól esik, mert gyönyörű, mert szép. Az urbanizáció megmérgez minket, a természet megnyugtat. Érted, hát így vagyunk természeti népek. Mi sokkal közelebb állunk, ahogy az előbb mondtam. Én együtt akarok élni a természettel.
- Hogyan lettél fővárosi ember?
- Elég korán Budapestre kerültem. Biztos tudod, hogy az első munkahelyem a várpalotai szénbánya tröszt volt, bányász voltam dolgozgattam magamnak a föld alatt. Érdekes, hogy szerettem a bányába dolgozni, aztán ugye Budapestre költöztünk. A mai napig dolgozom. Nyáron most szerencsére nem. Tudod, hogy dolgozom?
- Nyelvet tanítasz.
- A huszonkilenc ezer forintos nyugdíjam mellett nem valószínű, hogy meg tudnék élni. Ezért persze tanítok. Nyáron nem. Itt a kert. Jönnek az unokák, van két nyulam, kutyám, macskám.
- Te az elsők közt voltál - ha nem az első -, aki cigány nyelven is írt verseket. Sikerült-e ezzel hagyományt teremtened?
- Nekem az esne jól, ha nem én lennék az utolsó. Nagyon gyenge próbálkozások vannak itt-ott. Ez az ország -tetszik, nem tetszik-, a hazám. Ez a nyelv az én nyelvem, nem az övéké- az enyém- nem vitathatják el. Ez a kultúra az enyém, nem az övéké, csak próbálják meg elvenni!
- Ez az ország nem képes, nem alkalmas, a cigányságot integrálni?
- Asszimilálni akarja minden áron, és mindenképpen, tudattalanul. Nem jelenhet meg írásmű cigányul. Elméletileg igen. Ha ki akarsz adni valamit, azt mondják: Van pénze? nincs? akkor köszönöm szépen, van egy másik tárgyalásom. Mész a másikhoz: Itt a Biblia, a Szentírás cigány nyelven. Erre ők: Tessék mondani hányan fogják megvenni? Megtörtént velem, mind a két kiadónál, a Szent Jeromosnál, a Szent Istvánnál. Néztem rá így, néztem a manusra. Te vagy Jézus követe? Én vagyok, -mondom- én fordítottam le egy idegen, új nyelvre a Szentírást. Te mi vagy? Egy üzletember. Akkor vedd meg a felségemet, ingemet, kocsimat, és a Szentírást is közben. Hányan vették meg a Vizsolyi Bibliát amikor megszületett? Senki, egyetlen egy ember nem vásárolta meg. Most a szentírás áru? Ez a bajom, a Szentírás semmilyen nyelven nem áru, hanem érzés. Szeretet, gondolkodásmód, erkölcs. Ezeket bocsássuk áruba?
- Érdemes-e a cigány fiataloknak az írói pályát választani, ha nem lehet a köteteiket kiadni? Vagy az lenne a megoldás, ha saját nyomdánk lenne?
- Az egyetlen megoldás az lenne.
- A cigány nyelvnek mekkora ma a használhatósága Magyarországon, és mekkora lesz?
- Semekkora, és meg fog szűnni, ahogy megszűnt a kun, tatár.
- Kell-e a cigány nyelvnek a nyelvújítás?
- Minden nyelvre ráfér az újítás. A cigány nyelvre is.
- Mi kell ahhoz, hogy éljen egy nyelv?
- Tudat, használhatóság.
- A cigány nyelv mai állapotában teljesen használható, lefedi a mindennapi szükségleteket?
- Ha a Szentírásra képes egy nyelv, akkor mindenre képes. Ezért csináltam meg, hogy ezt bebizonyítsam, nem a vallásosság miatt.
- Van, aki megkérdőjelezi a cigány nyelv létjogosultságát.
- Van jogom kétségbe vonni a cigány nyelv létjogosultságát, jövőjét? Jövője nincs, de ez politikai akarat kérdése. .
- Vannak fiatalok, akik újra tanulják a nyelvet. Sokan a magyarok közül is tanulják a nyelvvizsga szükséglet miatt. Ez hozhat fellendülést vagy ez is csak szalmaláng életű?
- Az okos nyelv- és kultúrpolitikus kihasználja a nyelvvizsgát. Én úgy használom ki, hogy közben romológiát is tanítok. Az a pedagógus, aki nálam végzett, másként fog egy cigány gyerekre nézni. Már csak ha ennyit értem el a cigány nyelv oktatásával, hogy az előítélet ellen dolgozzam, akkor jó.
- Hogyan definiálod magad?
- Az előbb mondtam, hogy a magyar kultúra, magyar nyelv az én sajátom. Nem ajándék, én saját magam nőttem fel rajta , ugyanolyan birtokosa vagyok, mint bárki más. Magyarországi cigány vagyok. Mindkét kultúrának tulajdonosa, megtestesítője.
- Mint, ahogyan Péli Tamás is mondta?
- Ugyanúgy. Két pánt van itt mondta nekem, és a homlokára bökött. Az egyik a magyarság, a másik a cigányság, egyikről sem vagyok hajlandó lemondani. De a kettő nem összeolvadt, különálló, de mind a kettőre büszke vagyok.
- Nagyon hiányzik egy ilyen lelki atya a cigányságnak.
- Kegyetlenül hiányzik, de főleg nekem.
- Te voltál Indiában is. Írtad, hogy megérezted az otthon illatát.
- Indiában otthon voltam, minden indiai a nagybátyám volt, és a húgom. Teljesen ráismertem a mozdulataikra, ahogy például leült egy cigányasszony.
- Képviselhet -e értéket ma a kultúra?
- Minden kultúra, amely több a sablonnál, szebbé teszi, gazdagabbá, többé az embert.
- Szerinted mi lesz a cigány identitástudattal a jövőben?
- Az identitást a magyarok fogják képviselni a cigányok érdekében. Nem a cigányok.
- Még cigány művészek között is vannak, akik nem vállalják etnikai hovatartozásukat művészetükben.
- Szégyelli bevallani a két aranypántot. Azt mondja, én cigány származású magyar jogász, magyar orvos, író, festő vagyok. Hát akkor én meg fekete bőrű, amerikai spanyol vagyok Svédországban. Attól, hogy nem vállalok valamit, már nem az vagyok? Az egész világ tudja rólam, csak én nem tudom? Én így vagyok európai.
- Tudna ezen javítani valamit, ha rendszeresen lennének olyan egy-két hetes roma fesztiválok, ahol minden művészeti ág (az írók, előadóművészek, festők, énekesek, zenészek, muzsikusok, fafaragók stb.) képviseltetve lenne, ahol együtt lehetnénk, megismerve kölcsönösen is közös értékeinket?
- Nem csak, hogy tudna, de minden cigány politikusnak legfőbb feladata kéne legyen ezt megteremteni. Hogy magamat jöttem megmutatni, hogy látva lássatok, hogy látva lássatok. Ha nincs fesztivál, esemény, szituáció, alkalom, ahol megmutathatom a gyönyörűségemet, lelkemet, akkor soha senki nem látja a gyönyörűségemet. A kiállítások, tárlatok erre szolgálnak, hogy a lelkünket, szépségünket lássák, amivel egy kultúrát, népet képviselünk. Ha nem mutatjuk meg, nincs mire rácsodálkozni, rámutatni.
- Mit kívánsz 64. születésnapod alkalmából magadnak és a világnak?
- A 65. év küszöbén több egészséget, fájdalommentes éveket. A világnak és az emberiségnek pedig békét, békét, békét, mert kegyetlenül felháborít, ami történik a világban.
Van miért tisztelni ugye???
Posted in
abszolút van miért tisztelni, és köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt az interjút!
egyébként szerintem az eredeti hp7 jobb lett, mint az ál, dacára, hogy kevésbé fordulatos :)