227.

Bejegyezte: Bejja , 2007. október 8., hétfő 10:54

Vagyok aki vagyok, nem a Manderley ház asszonya, csak egy nő Valahol Európában, és persze néha úgy érzem magam mint Ábel a rengetegben. De azért Lesz ez még így sem, hiszen az életem nem egy Blöff. Leszek még Dolgozó lány, egy Cégnél, ami remélhetőleg maga lesz Florida a Paradicsom. De ha nem, akkor talán a sajátom, az Én kis mosodám, vagy én leszek az Ember a felvevőgéppel. És a Nyolcadik napon majd megpihenek. Sosem lehet tudni. Rá kell döbbenem hogy az életem arról szól amiről kell, Étel, Ital, Férfi Nő. Mert ugye az Élet szép.
A Szerelem színei pedig elöntenek,ami jóval több mint Három szín, és én csak állok a Szivárvány alatt, miközben a Boldogságtól ordítani tudnék. De általában énekelek, akkor is ha esik (nem nem írom ide hogy Ének az esőben) mert vigyáznak rám az Angyali szemek. Néha nagy a Csend, de olyankor elég egy Érintés, és újra kiderül Berlin fölött az ég. Oké oké, Budapest fölött az ég. És ma ennyi vagyok...éppen annyi mint Egy csepp méz.
csók Anyu

1 Response to "227."