228.

Bejegyezte: Bejja , 2007. október 9., kedd 11:25

Furcsa színeivel ismét megkavarja az életemet a legfelsőbb moderátor, ahogyan csak nyitja sorra az ajtókat olyan vurtokra amik megismerésére nem is biztos hogy vágyom. Az iwiw éppen beáll az ilyen vurtok sorába. Öt éven át gyűltek az elmúlt harmincnégy év mozaik darabjai. Régmúlt ellentétek foszlottak semmivé, és még régebbi barátságok éledtek újra. De ma az történt amire nem számíthattam. Tizenöt év rengeteg idő, talán elfelejtett, talán nem. Talán kiváncsi lenne a lányára, talán nem. Nem merek írni neki, csak nézem a képeket, és látom a hasnolóságot. Azt hogy Melcsi az apukájára hasonlít. Arra akit sosem látott, akinek a nevét sem tudja, aki sosem volt rá kiváncsi, és a fogantatásától számított 2 hónap múlva már nem volt része az életünknek. Már rég nem haragszom, hiszen nagyon nagyon fiatalok voltunk. Hogyan is várhattam el egy 19 éves fiútól hogy apa legyen. És magamtól , hogy anya???? Most pedig csak nézem Melkó képét, és nem bántam meg semmit. Szép a lányom, és okos is. És Ő csak sajnálhatja hogy nem volt rá kiváncsi. Vajon már érdekelné?....na ez most a nagy kérdés.

4 Response to "228."

Bejja Says:

update: bár megölöm, ha nem növi ki kua gyorsan ezt a kort amiben van...kicsinál. :D

Névtelen Says:

Gyerekek. Őőő... kamaszok. :D Nekem pont drága Öcsém. ;)

Névtelen Says:

Imádlak, amiért így tudsz kezelni "dolgokat":-)

Bejja Says:
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.